摘要:Magyarország élelmiszer-gazdasági exportja dinamikusan emelkedett az utóbbi évtized-ben, azonban a konstans piaci részesedés (CM S) elemzés szerint szinte kivétel nélkül a piaci nagyság növekedése hozta az exportbővülést. A piaci összetételhatás a vizsgált országokban többnyire pozitív, de kis értékű, míg a versenyhatás jelentősen negatív volt, vagyis a magyar kivitel kevésbé tudott alkalmazkodni a célpiacok keresletének változásához. A magyar agrárkivitel alakulása a vizsgált időszakban sikeresnek tekinthető Olaszország és Szlovákia esetében, ahová a piaci növekedés ütemén felül bővítettük kivitelünket. A keres-let növekedésétől, azaz a lehetőségektől elmaradó exportváltozást mértünk viszont Lengyelor-szág és Oroszország esetében, ahol a gyengülő versenyképesség gyakorlatilag megfelezte a piaci nagyság és a piaci összetétel hatásából adódó potenciális kivitelnövekményt. Az ár- és minőségi versenyképességet elemző számítások azt igazolták, hogy inkább a relatív olcsóbb termékek tudtak piaci pozícióikon javítani: a német piacon ez a repcemagra és a kukoricára, az olasz piacon pedig a búzára és a kukoricára volt igaz. A megvizsgált húster-mékek ezzel szemben átlagos árfekvést és stabil piaci pozíciót mutattak a német és az olasz piacokon.
其他摘要:The Hungarian agri-food sector export has grown dynamically over the last decade. We used constant market share (CMS) analysis to decompose the changes in export growth into components. Almost without exception, the increasing market size provided the majority of export growth. The commodity (composition) and competitiveness effect components had varied results and were not so positive. They showed that the Hungarian export structure was less adaptive to demand changes in the target export markets. There were positive examples of export growth however, such as Italy and Slovakia, where the competitiveness effect explained more than half of the Hungarian exports. The neg-ative examples are numerous; the most important are the Polish and Italian trade relationships where competitiveness effectiveness almost halved the measured export growth potential. By analysing the price and quality competitiveness with relative unit value (RUV) cal-culations we could show that in the case of the cereal and oilseed commodities the relatively lower-priced products could improve their market position. In the case of the German market Hungarian rapeseed and maize gained market share with relatively low prices, and on the Ital-ian market this was true for wheat and maize. The analysed meat products on the other hand could only secure a stable market position with their average prices on the German and Italian markets.