文章基本信息

标题：A KÜLFÖLDI TŐKE SZEREPE ÉS A GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYESSÉ-GÉRE GYAKOROLT HATÁSA AZ ÉLELMISZERIPARBAN
本地全文：下载
作者：Hodina, Peter ; Lamfalusi, Ibolya
期刊名称：Journal of Food Distribution Research
印刷版ISSN：0047-245X
出版年度：2005
卷号：36
期号：8
页码：11-29
出版社：Food Distribution Research Society
摘要：A kilencvenes évtized első éveiben a külföldi tőkebefektetés egyik kiemelt cél-pontja az élelmiszeripar volt. A rendkívül gyors vállalat-felvásárlás és a megva-lósított tőkeemelés hatására 1993-ban a (vizsgált) élelmiszeripar összes jegyzett tőkéjének már 43 százaléka volt külföldi tulajdonban. Ez a részesedés 2000-re meghaladta a 60 százalékot. A dinamikusan növekvő tőkebefektetési tendencia 2000 után megtört, s azóta minden évben, kisebb-nagyobb mértékben mind a jegyzett tőke, mind pedig a külföldi tőke csökken az élelmiszeriparban. A 2000. évet megelőző időszakban az élelmiszeriparban jelentkező többletki-bocsátás teljes egészében a külföldi tőkét is működtető vállalkozásokhoz kapcso-lódott. A 2000. évben, illetve utána alapvető változás következett be: a külföldi tőkével működő vállalkozások termékkibocsátása mérséklődött, a csak hazai tő-kével működőké pedig bővülni kezdett. A 2000. évet követően bővülő élelmiszer-ipari termékkibocsátás teljes egészében a csak belföldi tőkével működő vállalko-zásokhoz kapcsolható. Amennyiben a vizsgált időszakban a külföldi tőkét mű-ködtető vállalkozások kibocsátását a csak belföldi tőkét működtetők növekedési ütemével vesszük figyelembe, az ágazat tizenegy év alatt megtermelt összes kibo-csátása közel 30 százalékkal, 4830 milliárd forinttal lenne kevesebb. Az élelmiszeripar gyors ütemű exportbővülése is jobbára a külföldi tőkével működő vállalkozásokhoz tapad. 2002-ben az összes élelmiszeripari vállalkozás alig több mint 12 százalékát képviselő külföldi tőkével működő vállalkozási cso-port az ágazat összes exportjának 63 százalékát produkálta. Az élelmiszeripar egészében 1993 és 2003 között több mint 20 százalékkal csökkent az átlagos állományi létszám, miközben a változatlan áron számított termelés 13 százalékot meghaladó mértékben nőtt. E két tényező hatására az élőmunka termelékenysége közel 40 százalékkal javult. A csak belföldi tőkét működtető vállalkozásoknál az élőmunka termelékenysége számottevően alacso-nyabb, mint a külföldi tőkét működtető vállalkozásoknál. Tizenegy év alatt az ágazat nyereségtermelő-képessége jelentősen változott. Az üzemi tevékenység eredménye, amely 1993. évben alig volt több mint 21 mil-liárd forint, 2002. év végén már meghaladta a 120 milliárd forintot, s ez közel hatszorosa volt az 1993. évinek. A két összehasonlított vállalkozási csoport üzemi tevékenysége eredményének árbevételre és saját tőkére vetített mutatói a ki-egyenlítődés irányába mozdultak el. Ezzel szemben az adózás előtti eredmény ugyancsak árbevételre és saját tőkére vetített értékei nemhogy közelítenének, hanem még erőteljesebb különbségek alakulnak ki. A külföldi tőkével működő vállalkozások közel négyszer nagyobb adózás előtti eredményéhez azonban nem tartozott többszörös adófizetés. A külföldi tőkét működtető vállalkozási csoportban a tizenegy év alatt kifize-tett osztalék meghaladja a mindenkori külföldi tőke legmagasabb értékét. Más-képpen kifejezve ez azt jelenti, hogy a magyarországi élelmiszeriparba befekte-tett külföldi tőke a befektetőknek már teljes egészében megtérült, a befektetett legmagasabb összegnél is több mint 30 százalékkal magasabb összeget vontak ki. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX In the early years of the 90’s the food industry was a main target area of foreign investment. By 1993 foreigners owned 43% of the Hungarian food industry due to an extraordinarily rapid buy up of state enterprises and accomplished increases in shares of capital investment. By 2000 this figure has exceeded 60%. Since then the tendency of dynamic increase in capital investments into the Hungarian food industry has halted and every year the share of both registered and foreign capital has declined somewhat. In the period before 2000 any increases in output registered in the food industry has been wholly associated with enterprises operated at least partly by foreign capital. In the year 2000 and after a fundamental change has occurred: the output of enterprises operated by foreign capital has moderated whereas that of enterprises run by home capital has begun to increase. Following 2000 increases in the output of food industry has been associated entirely with enterprises operated by home capital. If during the studied period we contrast the output of enterprises operated by foreign capital with the growth rate of enterprises run by home capital alone, the total output of the sector in 11 years would 30% less, valuing 4830 billion HUF. The rapid increase in exports is also mainly associated with enterprises operated by foreign capital. In 2002 foreign enterprises representing a mere 12% of all enterprises in the food industry produced 63% of the entire agricultural export. Between 1993 and 2003 the number of people employed in the entire food industry decreased by 20%, while in the same period output calculated at un-changed prices increased by more than 13%. Due to these two factors the productivity of live workforce improved by more than 40%. The productivity of live workforce in enterprises run by home capital alone is considerably lower than in those operating foreign capital. In eleven years the profitability of the sector has changed significantly. Industrial activities, which were less than 21 billion HUF worth in 1993 have increased to more than 120 billion by the end of 2002, which is nearly six times the 1993 value. The indices reflecting income from industrial activity of the two groups of enterprises compared and the capital involved moved in the direction of convergence. In contrast values before tax reflecting also income and own capital did not converge, on the contrary strongly diverged. The four time bigger profits of foreigners operated enterprises were not associated with proportionally larger taxation. Dividends paid in eleven years by foreign operated enterprises have exceeded the highest values for any foreign capital. In other words the capital invested into the Hungarian food industry has already returned its full value to the investors who already withdraw 30% more than the amount invested.
关键词：külföldi tőke;élelmiszeripar;nyereség¬termelő-képesség;foglalkoztatás;termelékenység - foreign capital;food industry;profitability;employment;productivity